Év ősmaradványa 2019

A Magyarhoni Földtani Társulat által meghirdetett Év ősmaradványa 2019 szavazáson a 3 jelölt közül a Komlosaurus carbonis bizonyult a legnépszerűbbnek.

A rejtélyes dinó

A Komlosaurus carbonis, az Év ásványa 2019 győztese azért is olyan különleges, mert csak a lába nyomát hagyta hátra. Csontjai mind a mai napig nem kerültek elő, ezért a kinézetét illetően csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Valószínűleg másfél-két méter magas, maximum 3 méter hosszú őslény volt, amelyik két lábon járt, és növényeket fogyasztott.

A Mecsek híressége

Komlosaurus CarbonisKörülbelül a 200 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti középkor (mezozoikum) második időszakában, a jura kor elején élt ez a dinoszaurusz a Mecsekben. A középhegység akkoriban szigetként emelkedett ki az alföldi medence nagy részét kitöltő tengerből, amelynek mocsaras partját páfrány és láperdők tarkították. Az iszapos, ingoványos, part menti talajban hagyta lábnyomát a Komlosaurus, amelyet a mai kor embere először XX. században második felében pillanthatott meg. A felfedezés Wein György geológus nevéhez fűződik, aki 1966-ban talált néhány megkövesedett Komlosaurus lábnyomot Pécs környékén, a Pécs-vasasi külfejtésen.

A 80-as évek elején újabb jelentős áttörés történt: százszámra kerültek elő ennek az őslénynek a lábnyomai Komló környékén. Kordos László geológus, paleontológus 1983-ban írta le a fajt, és a Komlosaurus carbonis nevet adta ennek az őslénynek. A nemzetségneve a baranyai bányászvárosra utal, fajnevét, a carbonis-t pedig a kőszén latin neve, a carbonium után kapta.

A dinoszauruszok nyomában Magyarországon

Az Év ősmaradványa 2019 első helyezettje méltán lett a legnépszerűbb fosszília ebben az évben. A Komlosaurus múltszázadi felfedezése igazi szenzációnak számított, mivel addig alig találtak gerinces fosszíliákat Magyarországon a mezozoikumból. Azok is jobbára tengeri gerincesek voltak.

Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy akkoriban hazánk területének nagy részét tenger borította.

Sokáig csak a Komlosaurus lábnyomai bizonyították azt, hogy Magyarország területén is éltek dinoszauruszok. Az újabb felfedezésre 2000-ig kellett várni, amikor is a Bakonyban megtalálták egy másik őslény, a Hungarosaurus ágyékcsigolyáját.  Ezt még számos más dinoszaurusz lelet felszínre kerülése követte. Közös jellemzőjük – a rokon fajokhoz képest – a kisebb testméret, ami a feltételezések szerint a rendelkezésükre álló kisméretű élőhely (szigetek) következménye lehetett.

Ez is érdekelheti ...

Vissza a tetejére

Weboldalunkon olyan első vagy harmadik féltől származó eszközöket alkalmazunk, amelyek kis fájlokat (cookie) tárolnak az Ön eszközén. A cookie-kat általában azért használják, hogy lehetővé tegyék az oldal megfelelő működését (technikai cookie-k), jelentéseket készítsenek az oldal használatáról (statisztikai cookie-k) és megfelelően reklámozzák a termékeket/szolgáltatásokat (profilalkotó cookie-k). A technikai cookie-k szükségesek az oldalunk működéséhez, de Önnek lehetősége van engedélyezni vagy letiltani a statisztikai és a profilalkotó cookie-katHa engedélyezi őket, segít nekünk a felhasználói élmény fokozásában. Bővebben >>